Körösladányi Helytörténeti Gyűjtemények Háza - Körösladány

Körösladányi Helytörténeti Gyűjtemények Háza bemutatása

2003. július 4-én nyitotta meg kapuit a Körösladányi Helytörténeti Gyűjtemények Háza. Impozáns épületben, immár öt kiállító teremben tekinthetik meg a látogatók azokat a lakosság által adományozott tárgyi emlékeket, amelyek bemutatásával nyomon követhető a település múltja, néprajza. Mindezt egészíti ki az a helytörténeti gyűjtő- és kutatómunka, ami lehetővé teszi, hogy az érdeklődők egy-egy aktuális évfordulóhoz kapcsolódóan ismerkedhessenek meg a település eleddig kellőképpen föl nem tárt történetével.

Azon túl, hogy a bemutatott tárgyak zömmel a XIX., alkalmanként a XVIII. század emlékeit szemléltetik, a gyűjteményi anyag olyan [paraszti konyha] formában lett elrendezve, hogy nyomon követhető legyen a különféle eszközökkel végzett munkafolyamatok menete is.

A meghatározóan földműveléssel és állattartással foglalkozó korabeli paraszti élet azonban nemcsak a munkaeszközökön keresztül válik érzékelhetővé, hanem a látogatók bepillantást nyerhetnek a helyi lakosság hajdani életkörülményeibe is. A berendezett konyha, a tisztaszoba bútorai az egykori iparosok keze munkáját dicsérik, de láthatók olyan darabok is, amit a család valamelyik tagja fabrikált, ahogyan ezek előfordultak majd minden régi házban.

A szőttes dísztörülközők, abroszok, szakajtókendők mellett megtalálhatók a XIX. század végére kifejlődött hímző mesterség remekei is, ami a település számára új stílust eredményezett.

A kiállítás egyik látványosságát képezik a Körösladányból előkerült keramikák. A legrégebbi fazekak 1786-ban készültek, és a Felvidékről, Gömörből származnak. Ezek mellett a Körösök vidékén élt fazekasok műhelyeiből kikerült ún. "kerezsi-edény" volt a legelterjedtebb. A helyben készült portékákon, különösen a zöldmázas korsókon a debreceni formavilág tükröződik, ahogyan érzékelhető a hódmezővásárhelyi tálasok fehérmázas tálainak, zöldmázas butykosainak hatása is.

Érdekességszámba megy, hogy a további iparágak, így az asztalos-, kádár-, bognár-, faesztergályos, szűcs-, szíjgyártó-, nyerges-, csizmadia-, cipész- és kovácsmesterség szerszámai egy-egy helyi műhelyből kerültek elő, ami mellett megtalálhatók az onnan származó munkák is. Ezek közül ki kell emelni azt a faragott szőlőprést, ami - az egyébként nem bortermő vidéken - az 1860-as években készült, s máig hirdeti: "Bak Imréjé ez az sajtó".

A föntiek mellett emléket kívánunk állítani Körösladány jeles szülötteinek. Mindenek előtt Tüköry Lajost (1830-1860) kell említeni, aki ifjúként állt az 1848-49-es szabadságharc szolgálatába, s mint főhadnagy került török emigrációba, Guyon és Kmety tábornokok mellé szárnysegédnek. 1859-ben őrnagyként ment Itáliába, ahol utóbb Garibaldi segédtisztjeként, alezredesként vett részt az olasz egyesítésben.